Tuesday 30 April 2019

Sing to me of the wrath of Achilles

We start our series of three Homer posts today with the introduction to the Iliad and the first part of book 1 (the "pestis"). I translated that to Latin (yep, no English, sorry) hexameters in summer 2009, and edited the result in summer 2012. There is a line marked with a | on the side which seems to be one I gave up on trying to make scan. Let's put some order into the absolute mess that the evidence for this translation is:
  1. First off, we have the "Prosa", a prose translation made between 12 and 27/8/09; the diary is very imprecise on what I was doing that summer, but aligning what little it gives with the files' metadata (and I really wish I had the poetic translations in a file edited back then instead of 3/1/10) makes it, IMO, most plausible that I made this translation in a couple days starting 12/8 (which is the creation date of the prose translations' file), then I did the matching poetic translation within 22, then I spent 23-25/8 at the Rimini meeting (diary says) and the 26th on journey back to Dorga, then I did the secoind prose translation on the 27th (as per metadata), and the second poetic translation after that, with the hard limit from item 3 below;
  2. At any rate, the first version we have aside from the prose one is the "Verto", which I assume to be the 2009 original; this one always comes with two annotations, which I will include in [] to mark them as such; in a previous history edit here, I somehow had 3 more internal changes, one of which (Sōlv' e͞am a͞utēn nōn -> Sōlvăm ĕ' a͞utēm nōn) seems to be from the next version, one (ātqu' iūssă -> āc iūssă) is from even later, and the third is a mysterious middle term between "Verto" and "Muto" below, namely «mūltās Ăchīvīs fūnĕră iēcit» to end l. 2; "fiebat" in l. 5 of the opening is indeed scanned in two different ways in this version, as either disyllabic fie-băt, or trisyllabic fĭēbāt;
  3. A hard limit to the making of both these translations and the one at this post is that, on 8/9, as per diary, I brought my «æstivum Græcum» (summertime Greek) to a professor from my High School, which means that by then the translations had to have been finished;
  4. Next up is the "Muto" version, which dates to betw. 3 and 5/2/10; indeed, the earliest file is edited on 3/2 and has the "Verto" version, while the "Muto" version is found in the 5/2/10 file;
  5. On 6/2/10, we find another file, which contained the version of the opening of the Iliad (and of the passages from this post) that I planned to set to music in Greek style; I never did that (in fact, I stated on 23/7 that I didn't plan to do that anymore), but that file contains a version of the opening of the Iliad which differs from the "Muto" one in the following:
    1. l. 2 reads «Fū́nēstā́m,|| quǣ plū́rĭma͜ Ăchī́|vīs fū́nĕra͜ ăd́i͞ecīt,»;
    2. "fiebat" in l. 5 is scanned as fi͞ébăt where "Muto" goes with fĭḗbā̆t, which makes the line not scan;
    3. "quidem" becomes "vero" l. going from "Muto" to this file;
    4. The Achillēm in the last line of the "Muto" version becomes Achillĕm in the file, which is a correct correction;
    these changes appear to have been completely lost;
  6. We then finally get into the history file for these translations, the CoTAP (Corpus Traductionum Aliorum Poematum); here we find «Il., I, 1-53 verto inter diem Augustum II et finem æstatis anni MMIX, ut omnia ex Iliade, ad Græcum Homericum exercendum postquam Herodoti maxuma verti, in quibus et epitaphia. Sic verto» (I translated Il. 1 1-53 between 2/8 and the end of summer in the year 2009, as I did with everything from the Iliad, to exercise Homeric Greek after translating a huge amount of Herodotus, among which also the epitaphs. I translate thus), then «Muto inde» (I then change them), whence the terms for the corresponding versions below;
    we then find «Volo autem nunc, die Ianuario XIV anni MMX, sic hoc esse» (However now, on 14/1/2010, I want this to be as follows), giving the… 14/1/11 version; see, the 2010 is bogus to me, because a) the "Muto" is earlier and is from 5/2 as per above, b) the CoTAP file is created on 14/1/11, and c) the diary mentions it in 2011, not 2010; this version stops at l. 26 ("Ne provecte"), and is integrated below with lines from "Muto";
  7. Upon updating the CoTAP on 23/7/12, I log in a bunch of changes, most of which are from either 22/7/12 or an unknown date, but two of which are from a 23/1 (l. 18 of pestis) and a 19/5 (l. 1 of pestis), which are said to be «ex anno 2011 aut forsan 2010» (from year 2010 or maybe 2011), which leads to the "Adhuc" version, which lost a 16/4/11 edit done further down in the CoTAP, and changes the lines marked in * as it is being put together; the 22/7 versions of those lines appear to have been «Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́qui͜ ōcré͞atī vṓs bĕne͜ Ăchī́vī, / […] / Á͞ut si͜ ūmquā́m tībī́ quīdḗm fĕmŭra͜ ū́ssī pī́ngui͞a / Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, Smīnthé͞u, mi͜ hānc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am: / Tḗlīs sṓlvānt tú͞is me͞as Ā́chīvī́ lăcrĭmā́s nūnc / […] / Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s tēlī́s plēnā́m phărĕtrā́mquĕ hăbḗbăt / […] / Cṓnsēdī́t pōsté͞a lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ»; notice how this version messes up l. 6 of the opening by hybridizing "litis causa diremit" with "liti sunt separati" into the non-scanning "litis causa separati";
  8. More edits then happen on 23-24/7/12; at 13:23 on 24/7, a file Homeri versiones.doc is last edited, giving the 24/7 version below;
  9. Finally, the CoTAP has an "ergo demum" version, which would be the "Demum" version below were it not for the next item; this seems to be the result of an «Ultima series mutationum» (last series of changes) from 24/7/12 (plus the next item);
  10. As I compared the "Ergo demum" version with the former blog-final version, I noticed that «fī́li͞am / Cā́ram͜ ūt mī, prĕtĭum͜ ā́ccēptṓ, nūnc lī́bĕră dḗtŭr» is a mishmash of having the daughter as the object of "liberate" and making it the subject of "libera detur", so I fixed that to a nominative at 14:08 on 29/3/23.
Let's go!


Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή· 5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς 9
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος 14
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι· 19
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε· 25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης, 30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς 35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα 40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην· 45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε· 49
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…]. 53
Proœmium Iliadis
Iram cane, dea, Pelidæ Achillis
Funestam, quæ milia Achæis dolorum dedit,
Multasque strenuas animas Hadi iecit
Heroum, eosque spolia fecit canibus
Avibusque omnibus; Iovisque perficiebatur consilium;
Ex quo quidem (ii duo) primum separati sunt litigando
Atridesque dominus virorum et divus Achilles

Pestis (liber I)
Quis quidem autem eos (duos) deorum liti pepulit pugnare
Latonæ et Iovis filius; qui enim regi adiratus
Pestem per castra sustulit malam, moriebanturque gentes,
Hac causa[:] Chrysen dedecorarat sacerdotem
Atrides; qui enim venit celeres ad naves Achæorum
solutumque filiam ferensque infinitam redemptionem,
Infulas habens in manibus longe iaculantis Apollinis
Aureo super sceptro, et supplicabat omnes Achæos,
Atridas autem potissimum duos, duces agminum:
«Atridæque et ceteri bene ocreati//pulchris ocreis Achæi,
Vobis cum dei [utinam] dent Olympias domus habentes
delere Priami urbem, beneque ad patriam redire;
Filiam autem mi [si] liberetis caram, redemptionemque accipi
Veriti Iovis filium longe iactantem Apollinem».
Tum ceteri cum omnes acclamare Achæi
Honorarique sacerdotem et fulgidam accipi redemptionem
At non Atridæ Agamemnoni placebat corde,
Sed male ab misit, violentumque iussum iussit:
«Ne te, senex, cavas ego apud naves carpam,
Aut nunc morantem aut post rursus euntem (i.e. redeuntem),
Ne igitur te non iuvet sceptrum et vitta dei;
Eamque ego non solvam: antea eam et senectus superveniet
Nostra in domu Argis, longe a patria,
Telam obeuntem et mei lecti participem;
Sed i, ne me irrites, salvior ut eas».
Sic dixit; tremuitque senex et obœdit iussui;
Ivitque tacitus secundum rivam resonantis maris;
Multaque postea longe cum isset præcabatur senex
Apollini regi, quem pulchra coma genuit Latona:
«Audi me, arcu argenteo, qui Chrysen protegis
Cillamque venerabilem Tenedumque fortiter regis,
Smintheu, si olim tibi gratum templum corona ornavi,
Aut si quidem olim tibi pinguia femura ussi
Taurorum et caprarum, hoc mi perfice desiderium:
Solvant Danai mearum lacrimarum pretium tuis telis».
Sic dixit præcans, eumque audivit Phœbus Apollo,
Ivitque de Olympi cacuminibus iratus corde,
Arcum humeris habens et clausam pharetram;
Tinnireque sagittæ super umeris irati,
Eo moto; illeque ivit nocti similis;
Consedit postea longe navibus, posteaque volans misit;
Terribilisque clamor factus ab argenteo arcu;
Mulis cum primum operam dedit et canibus nitidis,
At postea ipsis telum acutum cum destinasset
Iactabat; semperque pyræ mortuorum urebant copiosæ.
Novem cum dies per castra volare sagittæ dei[…].
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή· 5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς 9
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος 14
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι· 19
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε· 25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης, 30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς 35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα 40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην· 45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε· 49
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…]. 53
Proœmium Iliadis
Ī́ram̸,͜ ō dī́vă, Ăchī́llīs Pḗlīdǣ́ cănĕ mī́hī [A: quǣ́sō]
Fū́nēstā́m, quǣ mū́ltās Ăchǽ̅īs pœ̄́nās ăd́i͞ecīt,
Mū́ltās ḗt strēnu͞ás ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
[A: Ā́lĭtĭbūs cūnctīsque] Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; ĭta͜ Iŏvī́squĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quō quī́dēm prī́mūm lī́tī sū́nt sēpărā́tī
Ā́trīdḗs dŏmĭnū́s vīrū́̂mque͜ ēt dī́vŭs Ăchī́llēs.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pĕpŭlī́t pūgnā́rĕ?
Fī́li͞us Lā́tōnǣ́ ĕt Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Ī́s cūm Chrȳ́sēn săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn;
Vḗnĭt ĕnī́m Chrȳsḗs cĕlĕrḗs ād nā́vēs Ăchǣ́ū̂m
Fī́li͞am ḗxēmptū́m prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗnsque͜ ēt
Vī́ttās ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptro͜ a͞uré͞o sŭpĕr, ā́tque͜ ōmnḗs ōrā́băt Ăchǽ̄ōs,
Mā́xĭmŭm Ā́trīdā́s a͞utḗm du͞os, gḗntĭŭm dū́cēs:
«Ā́trīdǣ́ āc rĕlī́quī bḗne͜ ŏcrĕā́tī Ăchī́vī,
Vṓbīs dḗnt dī Ŏlȳ́mpi͞as dṓmŭs hăbḗntēs ū́rbem͜ ūt
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bēnḗquĕ dŏmum͜ é͞atīs; sḗd mī
Cā́rām sī́, prĕtĭum͜ ā́ccĭpĭḗntēs, nū́nc lībĕrḗtĭs,
Lṓnge͜ iāctā́ntĕm Ăpṓllĭnem͜ Iŏvī́s vĕrĭtī́ fīlí͞olūm».
Ā́cclāmā́rē ṓmnēs cḗtĕri͜ Ăchī́vī tum͜ ūnā
Ā́ccĭpĕrḗnt rēdḗmpti͞onem͜ ā́tquĕ săcḗrdōtḗm bēne͜
͜Ā́ffĭcĕrḗnt dĕcŏrā́ntēs; cṓrde͜ Ăgămḗmnŏnem͜ iŭvā́bāt
Ā́t nī́l, vī́ māgna͜ ā́c pĕpŭlī́t, vĭŏlḗnte͜ ēdī́cēns:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ ăpŭd nā́vēs cā́rpām căvā́s, nē tḗ ĭgĭtū́r tūm
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ;
Sṓlvam͜ e͞am á͞utēm nṓn: nām ā́ntĕ sĕnḗctūs vḗni͞et
Ā́rgīs mḗ ăpŭd é͞i, lōngḗ ăb ămā́tā pā́tri͞a,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ḗt nē me͜ ḗxāsprā́rĭs, ŭt sā́lvŭs ăbé͞as nūnc».
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx ātque͜ iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēnsque͜ ī́vīt sĕquḗndō ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs
Rī́vam;͜ ēt, lṓnge͜ ābgrḗssūs, mū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Ḗ rēge͜ Ăpṓllĭnĕ, quḗm crīnḗm gĕnŭī́t Lātṓnă
Pū́lchra: ͜«A͞udī́ me,͜ ārcū́ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Si͜ ū́mquām tī́bi͜ ōrnā́vī tḗmplă cŏrṓnīs grā́tă,
Á͞ut si͜ ūmquā́m tībī́ quīdḗm fĕmŭra͜ ū́ssī pī́ngui͞a
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, Smīnthé͞u, mi͜ hānc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am:
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is me͞as Ā́chīvī́ lăcrĭmā́s nūnc».
Sī́c ōrā́bāt, é͞umque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ īvīt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s phărĕtrā́mquĕ fĕrḗns cōmplḗtām săgī́ttīs;
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s mōtī́ stŏmăchṓsī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́s sĭmĭlī́s sŭpĕrvḗnīt quī́quĕ;
Cṓnsēdī́t pōsté͞a lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ
Tḗlum͜ iăcŭlā́tūst; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́mquĕ ăcū́ta͜ iāctā́bāt
Tḗlă Ăch͞ǽis; ēt mṓrtu͞os pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm pēr d́i͞es de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…].
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή· 5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς 9
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος 14
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι· 19
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε· 25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης, 30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς 35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα 40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην· 45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε· 49
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…]. 53
Proœmium Iliadis
Ī́ram̸,͜ ō dī́vă, Ăchī́llīs Pḗlīdǣ́ cănĕ, quǣ́sō,
Fū́nēstā́m, quǣ mū́ltās Ăchī́vīs fū́nĕra ăd́i͞ecīt,
Mū́ltās ḗt fōrtḗs ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; ĭta͜ Iŏvī́squĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quō quī́dēm prī́mūm lī́tīs cá͞usă dĭrēmĭt
Ā́trīdḗm dŏmĭnū́mquĕ vĭrū́̂m dīvū́mquĕ Ăchī́llēm.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pĕpŭlī́t pūgnā́rĕ?
Fī́li͞us Lā́tōnǣ́ ĕt Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Chrȳ́sēn cum͜ ī́llĕ săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn;
Vḗnĭt ĕnī́m Chrȳsḗs cĕlĕrḗs ād nā́vēs Ăchī́vŭ̂m
Fī́lĭăm ḗxēmptū́m prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗnsquĕ
Vī́ttāsque͜ ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptro͜ a͞uré͞o sŭpĕr, ā́tque͜ ōmnḗs ōrā́băt Ăchī́vōs,
Mā́xĭmŭm Ā́trīdā́s a͞utḗm du͞os, gḗntĭŭm dū́cēs: |
«Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́quī ṓcre͞atī́ bĕne͜ Ăchī́vī,
Vṓbīs dḗnt dŏmum͜ Ŏlȳ́mpĭam͜ hăbḗntēs dīquĕ ŭt ū́rbĕm
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bĕnĕque͜ ūt dŏmum͜ ĕā́tīs; fī́liam
Cā́ram͜ ŭtĭnā́m, prĕtĭum͜ ā́ccĭpĭḗntēs, mī́ lībĕrḗtĭs,
Lṓnge͜ iāctā́ntĕm Ăpṓllĭnem͜ Iŏvī́s vĕrĭtī́ fīlí͞olūm».
Ā́cclāmā́rē ṓmnēs cḗtĕri͜ Ăchī́vī tum͜ ūnā
Ā́ffĭcĕrḗntquĕ săcḗrdōtḗm dĕcŏre͜ ḗt prĕtĭū́m tūm
Ā́ccĭpĕrḗnt; at cṓrde͜ Ăgămḗmnŏnem͜ iŭvā́bāt nū́llō,
Vī́ māgnā́ pĕpŭlī́tquĕ, iŭbḗns iūssū́m vĭŏlḗntŭm:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ prŏpĕ nā́vēs cā́rpām căvā́s, nē tḗ ĭgĭtū́r tūm |
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ;
Sṓlvam͜ ĕăm á͞utēm nṓn: vĕnĭḗtque͜ ĕnĭm ā́ntĕ sĕnḗctūs
Ā́rgīs mḗ ăpŭd é͞i, lōngḗ pătrĭā́ pĕrămā́tā,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ā́c nē me͜ ḗxāsprā́rĭs, ŭt sā́lvŭs ăbé͞as nūnc». |
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx ātque͜ iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēns ī́tquĕ sĕquḗndō ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs
Rī́vam;͜ ēt, lṓnge͜ ābgrḗssūs, mū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Ḗ rēge͜ Ăpṓllĭnĕ, quḗm crīnḗm gĕnŭī́t Lātṓnă
Pū́lchra: ͜«A͞udī́ me,͜ ārcū́ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Si͜ ū́mquām tī́bi͜ ōrnā́vī tḗmplă cŏrṓnīs grā́tă,
Á͞ut si͜ ūmquā́m tībī́ quīdḗm fĕmŭra͜ ū́ssī pī́ngui͞a
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, Smīnthé͞u, mi͜ hānc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am:
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is me͞as Ā́chīvī́ lăcrĭmā́s nūnc».
Sī́c ōrā́bāt, é͞umque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ īvīt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s phărĕtrā́mquĕ fĕrḗns cōmplḗtām săgī́ttīs;
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s mōtī́ stŏmăchṓsī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́s sĭmĭlī́s sŭpĕrvḗnīt quī́quĕ;
Cṓnsēdī́t pōsté͞a lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ
Tḗlum͜ iăcŭlā́tūst; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́mquĕ ăcū́ta͜ iāctā́bāt
Tḗlă Ăch͞ǽis; ēt mṓrtu͞os pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm pēr d́i͞es de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…].
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή· 5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς 9
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος 14
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι· 19
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε· 25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης, 30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς 35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα 40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην· 45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε· 49
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…]. 53
Proœmium Iliadis
Ī́ram Ăchī́llīs Pḗlīdǣ́ cănĕ m’, ṓ dĕă, quǣ́sō,
Fū́nēstā́m, quǣ plū́rĭma͜ Ăchī́vīs fū́nĕra͜ ăd́i͞ecīt,
Mū́ltās ḗt fōrtḗs ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; ĭta͜ Iŏvī́squĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quō vḗrō prī́mūm lī́tīs cá͞usă dĭrēmĭt
Ā́trīdḗm dŏmĭnū́mquĕ vĭrū́̂m dīvū́mquĕ Ăchī́llēm.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pĕpŭlī́t pūgnā́rĕ?
Fī́li͞us Lā́tōn’ ā́tquĕ Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Chrȳ́sēn cum͜ ī́llĕ săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn;
Vḗnĭt ĕn’ ī́s cĕlĕrḗs ād nā́vēs ī́psĕ Ăchī́vŭ̂m
Fī́lĭăm ḗxēmptū́m, prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗnsquĕ
Vī́ttāsque͜ ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptrō cum͜ a͞uré͞o, ā́tque͜ ōmnḗs ōrā́băt Ăchī́vōs,
Ā́trīdā́s a͞utḗm du͞os mā́xĭmă, gḗnti͞um dū́cēs: |
«Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́qui͜ ōcré͞atī vṓs bĕne͜ Ăchī́vī,
Vṓbīs dḗnt dŏmum͜ Ŏlȳ́mpĭam͜ hăbḗntēs dī́văm ŭt ū́rbĕm
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bĕnĕque͜ ūt dŏmum͜ ĕā́tīs; fī́líam
Cā́ram͜ ŭtĭnā́m, prĕtĭum͜ ā́ccĭpĭḗntēs, mī rēddētīs,
Lṓnge͜ iāctā́ntĕm Ăpṓllĭnem͜ Iŏvī́s vĕrĭtī́ fīlí͞olūm».
Ā́cclāmā́rē ṓmnēs cḗtĕri͜ Ăchī́vī tum͜ ūnā
Ā́ffĭcĕrḗntquĕ săcḗrdōtḗm dĕcŏre͜ ḗt prĕtĭū́m tūm
Ā́ccĭpĕrḗnt; at cṓrde͜ Ăgămḗmnŏnem͜ iŭvā́bāt nū́llō,
Vī́ māgnā́ pĕpŭlī́tquĕ, iŭbḗns iūssū́m vĭŏlḗntŭm:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ prŏpĕ nā́vēs cā́rpām căvā́s, nē tḗ ĭgĭtū́r tūm |
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ;
Sṓlvam͜ ĕăm á͞utēm nṓn: vĕnĭḗtque͜ ĕnĭm ā́ntĕ sĕnḗctūs
Ā́rgīs mḗ ăpŭd é͞i, lōngḗ pătrĭā́ pĕrămā́tā,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ā́c nē me͜ ḗxāsprā́rĭs, ŭt sā́lvŭs ăbé͞as nūnc». |
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx ātque͜ iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēns ī́tquĕ sĕquḗndō ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs
Rī́vam;͜ ēt, lṓnge͜ ābgrḗssūs, mū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Ḗ rēge͜ Ăpṓllĭnĕ, quḗm crīnḗm gĕnŭī́t Lātṓnă
Pū́lchra: ͜«A͞udī́ me,͜ ārcū́ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Si͜ ū́mquām tī́bi͜ ōrnā́vī tḗmplă cŏrṓnīs grā́tă,
Á͞ut si͜ ūmquā́m tībī́ quīdḗm fĕmŭra͜ ū́ssī pī́ngui͞a
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, Smīnthé͞u, mi͜ hānc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am:
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is me͞as Ā́chīvī́ lăcrĭmā́s nūnc».
Sī́c ōrā́bāt, é͞umque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ īvīt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s phărĕtrā́mquĕ fĕrḗns cōmplḗtām săgī́ttīs;
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s mōtī́ stŏmăchṓsī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́s sĭmĭlī́s sŭpĕrvḗnīt quī́quĕ;
Cṓnsēdī́t pōsté͞a lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ
Tḗlum͜ iăcŭlā́tūst; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́mquĕ ăcū́ta͜ iāctā́bāt
Tḗlă Ăch͞ǽis; ēt mṓrtu͞os pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm pēr d́i͞es de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…].
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή· 5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς 9
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος 14
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι· 19
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε· 25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης, 30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς 35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα 40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην· 45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε· 49
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…]. 53
Proœmium Iliadis
Ī́ram̸,͜ ō dī́vă, Ăchī́llīs Pḗlīdǣ́ cănĕ quǣ́sō
Fū́nēstā́m, quǣ mū́lta͜ ăd Ăchī́vōs fū́nera iḗcīt,
Mū́ltās ḗt fōrtḗs ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; Iŏvĭ’ sī́ccĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quĭdem͜ ĕṓ, prīmū́m quō lī́tīs cá͞usă sēpărā́tī
Ā́trīdḗm dŏmĭnū́mquĕ vĭrū́̂m dīvū́mquĕ Ăchī́llēm.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pūgnam͜ ā́ppŭlĭt ī́llōs?
Fī́li͞us Lā́tōnǣ́ ĕt Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Ī́s cūm Chrȳ́sēn săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn;
Vḗnĭt ĕnī́m Chrȳsḗs cĕlĕrḗs ād nā́vēs Ăchǣ́ū̂m
Fī́li͞am ḗxēmptū́m, prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗnsque,
Vī́ttāsque͜ ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptro͜ a͞uré͞o sŭpĕr, ā́c cunctṓs ōrā́băt Ăchǽ̄ōs,
Ā́trīdā́s a͞utḗm du͞os mā́xĭmă, gḗnti͞um dū́cēs:
«Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́qui͜ ŏcrĕā́tī vṓs bĕne͜ Ăchī́vī, *
Vṓbīs dḗnt dŏmum͜ Ŏlȳ́mpĭam͜ hăbḗntēs dī́vûm ŭt ū́rbĕm
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bĕnĕque͜ ūt dŏmum͜ ĕā́tīs; fī́líam
Cā́ram͜ ūt mī, prĕtĭum͜ ā́ccēptṓ, nūnc lī́bĕră dḗtŭr
Lṓngē iā́ctāntḗm Iŏvĭ’ fī́lĭŏlū́m vĕrĭtī́s ăb
Vṓbīs, ī́llŭm Ăpṓllinem». Ā́cclāmā́rĕ tŭm ṓmnēs
Cḗtĕr’ ŭt ā́ffĭcĕrḗntquĕ săcḗrdōtḗm dĕcŏre ā́tquĕ
Ā́ccĭpĕrḗnt prĕtĭum͜ hṓc; Ăgămḗmnŏni͜ ĕa͜ h͞á͞ud plācḗbānt,
Vī́ māgnā́ pĕpŭlī́tquĕ, iŭbḗns iūssū́m vĭŏlḗntŭm:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ prŏpĕ nā́vēm cā́rpām cṓncăvăm, ū́t te͜ ĭgĭtū́r tūm
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ;
Sṓlvăm ĕăm͜ á͞utēm nṓn: vĕnĭḗtque͜ ĕnĭm ā́ntĕ sĕnḗctūs
Ā́rgīs mḗ ăpŭd é͞i, lōngḗ pătrĭā́ pĕrămā́tā,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ā́c nē me͜ ḗxāsprā́rīs, sā́lvŭs ŭt ā́bs e͞as».
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx āc iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēns ī́tquĕ sĕquḗns rīpam͜ ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs
Ḗt, lōnge͜ ā́bgrēssū́s, pērmū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Rḗge͜ ăb Ăpṓllĭnĕ, quḗm crīnḗm gĕnŭī́t Lātṓnă
Pū́lchra: ͜«A͞udī́ me,͜ ārcū́ tu͜ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Tḗmplă cŏrṓnīs sī́ ūmquam͜ ṓrnāvī́ tĭbĭ grā́tă,
Á͞ut fĕmŭra͜ ū́mquām sī́ tĭbĭ ū́ssī pī́nguĭă, Smī́nth͞e͞u, *
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, mī nū́nc hānc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am: *
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is mĕăm Ā́chīvī́ lăcrĭmam͜ ṓmnĕm». *
Sī́c ōrā́băt, ĕū́mque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ īvīt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s, tēlī́s plēnā́m phărĕtrā́mquĕ fĕrḗbăt; *
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s mōtī́ stŏmăchṓsī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́ sĭmĭlī́squĕ sŭpḗrvĕnĭēbăt;
Cṓnsēdī́t pōsthǣ́c lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ *
Tḗlūm iḗcīt; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́m iāctā́bāt ăcū́ta
Tḗlă Ăch͞ǽis; ēt mṓrtu͞i pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm pēr d́i͞es de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…]
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή·      5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,      10
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,      15
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι·
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,      20
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε·      25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης,      30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς      35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα      40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην·      45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε·
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,      50
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…].
Proœmium Iliadis
Ī́rām pḗrcĭnĕ mī́ Pēlī́dǣ, dī́vă, Ăchī́llīs
Fū́nēstā́m, quǣ mū́lta͜ ăd Ăchī́vōs fū́nera iḗcīt,
Mū́ltās ḗt fōrtḗs ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; Iŏvĭ’ sī́ccĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quĭdem͜ ĕṓ, prīmū́m quō lī́tīs cá͞usă dĭrḗmit
Ā́trīdḗm dŏmĭnū́mquĕ vĭrū́̂m dīvū́mquĕ Ăchī́llēm.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pūgnam͜ ā́ppŭlĭt ī́llōs?
Fī́li͞us Lā́tōnæ͜ ā́tquĕ Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Ī́s cūm Chrȳ́sēn săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn; |
Vḗnĭt ĕnī́m Chrȳsḗs cĕlĕrḗs ād nā́vēs Ăchǣ́ū̂m
Fī́lĭăm ḗxēmptū́m, prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗbat
Vī́ttāsque͜ ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptro͜ a͞uré͞o sŭpĕr, ā́c cunctṓs ōrā́băt Ăchǽ̄ōs,
Ā́trīdā́squĕ dŭṓs tūm mā́xĭmă, gḗnti͞um dū́cēs:
«Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́qui͜ ŏcrĕā́tī vṓs bĕne͜ Ăchī́vī,
Vṓbīs dḗnt dŏmum͜ Ŏlȳ́mpĭam͜ hăbḗntēs dī́vûm ŭt ū́rbĕm
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bĕnĕque͜ ūt dŏmum͜ ĕā́tīs; fī́líam
Cā́ram͜ ūt mī, prĕtĭum͜ ā́ccēptṓ, nūnc lī́bĕră dḗtŭr
Lṓngē iā́ctāntḗm Iŏvĭ’ fī́lĭŏlū́m vĕrĭtī́s ăb
Vṓbīs, ī́llŭm Ăpṓllinem». Ā́cclāmā́rĕ tŭm ṓmnēs
Cḗtĕr’ ŭt ā́ffĭcĕrḗntquĕ săcḗrdōtḗm dĕcŏre ā́tquĕ
Ā́ccĭpĕrḗnt prĕtĭum͜ hṓc; Ăgămḗmnŏni͜ ĕa͜ h͞á͞ud plācḗbānt,
Vī́ māgnā́ pĕpŭlī́tquĕ, iŭbḗns iūssū́m vĭŏlḗntŭm:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ prŏpĕ nā́vēm cā́rpām cṓncăvăm, ū́t te͜ ĭgĭtū́r tūm
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ;
Sṓlvăm ĕăm͜ á͞utēm nṓn: vĕnĭḗtque͜ ĕnĭm ā́ntĕ sĕnḗctūs
Ā́rgīs mḗ ăpŭd é͞i, lōngḗ pătrĭā́ pĕrămā́tā,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ā́c nē me͜ ḗxāsprā́rīs, sā́lvŭs ŭt ā́bs e͞as».
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx āc iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēns ī́tquĕ sĕquḗns rīpam͜ ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs
Ḗt, lōnge͜ ā́bgrēssū́s, pērmū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Rḗge͜ ăb Ăpṓllĭnĕ, quḗm crīnḗm gĕnŭī́t Lātṓnă
Pū́lchra: ͜«A͞udī́ me,͜ ārcū́ tu͜ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Tḗmplă cŏrṓnīs sī́ ūmquam͜ ṓrnāvī́ tĭbĭ grā́tă,
Á͞ut fĕmŭra͜ ū́mquām sī́ tĭbĭ ū́ssī pī́nguĭă, Smī́nth͞e͞u,
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, mĭhĭ hā́nc nūnc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am:
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is mĕăm Ā́chīvī́ lăcrĭmam͜ ṓmnĕm».
Sī́c ōrā́băt, ĕū́mque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ scāndĭt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s, tēlī́s plēnā́m phărĕtrā́mquĕ fĕrḗbăt; *
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s mōtī́ stŏmăchṓsī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́ sĭmĭlī́squĕ sŭpḗrvĕnĭēbăt;
Cṓnsēdī́t pōsthǣ́c lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ
Tḗlūm iḗcīt; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́m iāctā́bāt ăcū́ta
Tḗla͜ ăd Ăch͞ǽos; ēt mṓrtu͞i pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm lūcḗs de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…].
Τὸ προοίμιον τῆς Ἰλιάδος
Μῆνιν ἄειδε, θεά, Πηληιάδεω Ἀχιλῆος
Οὐλομένην, ἣ μυρί’ Ἀχαιοῖς ἄλγε’ ἔθηκε,
Πολλὰς δ’ ἰφθίμους ψυχὰς Ἄϊδι προΐαψεν
Ἡρώων, αὐτοὺς δὲ ἑλώρια τεῦχε κύνεσσιν
Οἰωνοῖσί τε πᾶσι· Διὸς δ’ ἐτελείετο βουλή·      5
Ἐξ οὗ δὴ τὰ πρῶτα διαστήτην ἐρίσαντε
Ἀτρεΐδης τε ἄναξ ἀνδρῶν καὶ δῖος Ἀχιλλεύς.

Ἡ νοῦσος (λόγος αʹ)
Τίς τἄρ σφωε θεῶν ἔριδι ξυνέηκε μάχεσθαι;
Λητοῦς καὶ Διὸς υἱός· ὃ γὰρ βασιλῆι χολωθεὶς
Νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, ὀλέκοντο δὲ λαοί,      10
Οὕνεκα τὸν Χρύσην ἠτίμησεν ἀρητῆρα
Ἀτρεΐδης· ὃ γὰρ ἦλθε θοὰς ἐπὶ νῆας Ἀχαιῶν
Λυσόμενός τε θύγατρα φέρων τ’ ἀπερείσι’ ἄποινα,
Στέμματ’ ἔχων ἐν χερσὶν ἑκηβόλου Ἀπόλλωνος
Χρυσέῳ ἀνὰ σκήπτρῳ, καὶ λίσσετο πάντας Ἀχαιούς,      15
Ἀτρεΐδα δὲ μάλιστα δύω, κοσμήτορε λαῶν·
«Ἀτρεΐδαι τε καὶ ἄλλοι ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί,
Ὑμῖν μὲν θεοὶ δοῖεν Ὀλύμπια δώματ’ ἔχοντες
Ἐκπέρσαι Πριάμοιο πόλιν, εὖ δ’ οἴκαδ’ ἱκέσθαι·
Παῖδα δ’ ἐμοὶ λύσαιτε φίλην, τὰ δ’ ἄποινα δέχεσθαι,      20
Ἁζόμενοι Διὸς υἱὸν ἑκηβόλον Ἀ̄πόλλωνα».
Ἔνθ’ ἄλλοι μὲν πάντες ἐπευφήμησαν Ἀχαιοὶ
Αἰδεῖσθαί θ’ ἱερῆα καὶ ἀγλαὰ δέχθαι ἄποινα·
Ἀλλ’ οὐκ Ἀτρεΐδῃ Ἀγαμέμνονι ἥνδανε θυμῷ,
Ἀλλὰ κακῶς ἀφίει, κρατερὸν δ’ ἐπὶ μῦθον ἔτελλε·      25
«Μή σε, γέρον, κοίλῃσιν ἐγὼ παρὰ νηυσὶ κιχείω,
Ἢ νῦν δηθύνοντ’ ἢ ὕστερον αὖτις ἰόντα,
Μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ σκῆπτρον καὶ στέμμα θεοῖο·
Τὴν δ’ ἐγὼ οὐ λύσω· πρίν μιν καὶ γῆρας ἔπεισιν
Ἡμετέρῳ ἐνὶ οἴκῳ ἐν Ἄργεϊ, τηλόθι πάτρης,      30
Ἱστὸν ἐποιχομένην καὶ ἐμὸν λέχος ἀντιόωσαν·
Ἀλλ’ ἴθι, μή μ’ ἐρέθιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι».
Ὣς ἔφατ’· ἔδδεισεν δ’ ὁ γέρων καὶ ἐπείθετο μύθῳ·
Βῆ δ’ ἀκέων παρὰ θῖνα πολυφλοίσβοιο θαλάσσης·
Πολλὰ δ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε κιὼν ἠρᾶθ’ ὁ γεραιὸς      35
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠύκομος τέκε Λητώ·
«Κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξ’, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
Κίλλαν τε ζαθέην Τενέδοιό τε ἶφι ἀνάσσεις,
Σμινθεῦ, εἴ ποτέ τοι χαρίεντ’ ἐπὶ νηὸν ἔρεψα,
Ἢ εἰ δή ποτέ τοι κατὰ πίονα μηρί’ ἔκηα      40
Ταύρων ἠδ’ αἰγῶν, τόδε μοι κρήηνον ἐέλδωρ·
Τίσειαν Δαναοὶ ἐμὰ δάκρυα σοῖσι βέλεσσιν».
Ὣς ἔφατ’ εὐχόμενος, τοῦ δ’ ἔκλυε Φοῖβος Ἀπόλλων,
Βῆ δὲ κατ’ Οὐλύμποιο καρήνων χωόμενος κῆρ,
Τόξ’ ὤμοισιν ἔχων ἀμφηρεφέα τε φαρέτρην·      45
Ἔκλαγξαν δ’ ἄρ’ ὀιστοὶ ἐπ’ ὤμων χωομένοιο,
Αὐτοῦ κινηθέντος· ὁ δ’ ἤιε νυκτὶ ἐοικώς·
Ἕζετ’ ἔπειτ’ ἀπάνευθε νεῶν, μετὰ δ’ ἰὸν ἕηκε·
Δεινὴ δὲ κλαγγὴ γένετ’ ἀργυρέοιο βιοῖο·
Οὐρῆας μὲν πρῶτον ἐπῴχετο καὶ κύνας ἀργούς,      50
Αὐτὰρ ἔπειτ’ αὐτοῖσι βέλος ἐχεπευκὲς ἐφιεὶς
Βάλλ’· αἰεὶ δὲ πυραὶ νεκύων καίοντο θαμειαί.
Ἐννῆμαρ μὲν ἀνὰ στρατὸν ᾤχετο κῆλα θεοῖο[…].
Proœmium Iliadis
Ī́rām pḗrcĭnĕ mī́ Pēlī́dǣ, dī́vă, Ăchī́llīs
Fū́nēstā́m, quǣ mū́lta͜ ăd Ăchī́vōs fū́nĕră iḗcīt,
Mū́ltās ḗt fōrtḗs ănĭmā́s dḗi͞ecĭt ăd Hā́dĕm
Hḗrōū́m, cănĭbū́sque͜ īllṓrūm cṓrpŏră prǽ̄bu͞it
Ā́tque͜ ăvĭbū́s cūnctī́s; Iŏvĭ’ sī́ccĕ vŏlū́ntās fĭḗbā̆t;
Ḗx quĭdem͜ ĕṓ, prīmū́m quō lī́tīs cá͞usă dĭrḗmit
Ā́trīdḗm dŏmĭnū́mquĕ vĭrū́̂m dīvū́mquĕ Ăchī́llēm.

Pestis (liber I)
Lī́ti͜ a͞utḗm dīvṓrūm quī́s pūgnam͜ ā́ppŭlĭt ī́llōs?
Fī́li͞us Lā́tōnæ͜ ā́tquĕ Iŏvī́s; quī pḗstĕ mălī́gnā
Cā́stră ŏb ī́rām rḗgi͜ āffḗcĭt, ĕt ā́gmĭnă mṓrtĕ,
Cū́m Chrȳs’ ī́llĕ săcḗrdōtḗm sprēssḗt Ăgămḗmnōn;
Vḗnĭt ĕnī́m Chrȳsḗs cĕlĕrḗs ād nā́vēs Ăchǣ́ū̂m
Fī́lĭăm ḗxēmptū́m, prĕtĭum͜ ī́nfīnī́tŭm hăbḗbat
Vī́ttāsque͜ ī́n mănĭbū́s dīvī́ lōngḗ iăcŭlā́ntīs
Scḗptro͜ a͞uré͞o sŭpĕr, ā́c cunctṓs ōrā́băt Ăchǽ̄ōs,
Ā́trīdā́squĕ dŭṓs tūm mā́xĭmă, gḗnti͞um dū́cēs:
«Ā́trīdæ͜ ā́tquĕ rĕlī́qui͜ ŏcrĕā́tī pḗrbĕne͜ Ăchī́vī,
Vṓbīs dḗnt dŏmum͜ Ŏlȳ́mpĭam͜ hăbḗntēs dī́vûm ŭt ū́rbĕm
Dḗle͞atī́s Prĭămī́, bĕnĕque͜ ūt dŏmum͜ ĕā́tīs; fī́li͞a
Cā́ra͜ ūt mī, prĕtĭum͜ ā́ccēptṓ, nūnc lī́bĕră dḗtŭr
Lṓngē iā́ctāntḗm Iŏvĭ’ fī́lĭŏlū́m vĕrĭtī́s ăb
Vṓbīs, ī́llŭm Ăpṓllĭnĕm». Ā́cclāmā́rĕ tŭm ṓmnēs
Cḗtĕr’ ŭt ā́ffĭcĕrḗntquĕ săcḗrdōtḗm dĕcŏre͜ ā́tquĕ
Ā́ccĭpĕrḗnt prĕtĭum͜ hṓc; Ăgămḗmnŏni͜ ĕa͜ h͞á͞ud plācḗbānt,
Vī́ māgnā́ pĕpŭlī́t, iūssī́t iūssū́m vĭŏlḗntŭm:
«Nḗ, prōvḗcte͜, ĕgŏ vḗl cūnctā́ntēm vḗl rĕdĕū́ntem
Tḗ prŏpĕ nā́vēm cā́rpām cṓncăvăm, ū́t te͜ ĭgĭtū́r tūm
Nḗc scēptrū́m nēc vī́ttă dĕī́ pōssī́nt ădiŭvā́rĕ; |
Sṓlvăm ĕăm͜ á͞utēm nṓn: vĕnĭḗtque͜ ĕnĭm ā́ntĕ sĕnḗctūs
Ā́rgīs, mḗ ăpŭd, é͞i, lōngḗ pătrĭā́ pĕrămā́tā,
Tḗlam͜ ŏbĕū́ntīque͜ ḗt cūm lḗctī pā́rtĭcĭpḗt me͞i;
Ī́ tămĕn, ā́c nē me͜ ḗxāsprā́rīs, sā́lvŭs ŭt ā́bs e͞as».
Sī́c dīxī́t; trĕmŭī́tquĕ sĕnḗx āc iū́ssă căpḗssi͞it;
Sī́lēns ī́tquĕ sĕquḗns rīpam͜ ǽ̄quŏrĭs ḗxstrĕpĭtā́ntīs;
Ḗt, lōnge͜ ā́bgrēssū́s, pērmū́ltă sĕnḗx ōrā́bāt
Rḗge͜ ăb Ăpṓllĭnĕ, quḗm gĕnŭī́t crīnḗm pērpū́lchra
Lā́tōna: ͜«Á͞udī me,͜ ā́rcu͜ ārgḗntĕĕ, Chrȳ́sǣ cū́stōs
Ḗt Cīllǣ́ vĕnĕrā́ndǣ, ḗt fōrti͞ór Tĕnĕdī́ dūx,
Tḗmplă cŏrṓnīs sī́ ūmquam͜ ṓrnāvī́ tĭbĭ grā́tă,
Á͞ut fĕmŭra͜ ū́mquām sī́ tĭbĭ ū́ssī pī́nguĭă, Smī́nth͞e͞u,
Tá͞urûm͜ a͞ut cā́prārū́m, mĭhĭ hā́nc nūnc pḗrfĭcĕ grā́ti͞am:
Tḗlīs sṓlvānt tú͞is mĕăm Ā́chīvī́ lăcrĭmam͜ ṓmnĕm».
Sī́c ōrā́băt, ĕū́mque͜ a͞udī́vīt Phœ̄́bŭs Ăpṓllō̆,
Dḗquĕ Ŏlȳ́mpō sū́mmo͜ īrā́tūs pḗctŏrĕ scā́ndĭt,
Ā́rcum͜ hŭmĕrī́s, tēlī́s plēnā́m phărĕtrā́mquĕ fĕrḗbăt;
Tī́nnībā́ntquĕ săgīttæ͜ hŭmĕrī́s stŏmăchṓsī mṓtī
Ṓb stŏmăchū́m; nōctī́ sĭmĭlī́squĕ sŭpḗrvĕnĭēbăt;
Cṓnsēdī́t pōsthǣ́c lōngḗ năvĭbū́s, răpĭdū́mquĕ
Tḗlūm iḗcīt; tḗrrĭbĭlḗm strĕpĭtū́mque͜ ārgḗnte͞us
Ā́rcūs fḗcīt; mū́līs prī́mum͜ ŏpĕrā́m dĕdĭt, ī́ndĕ
Pḗrpāstī́s cănĭbū́s; dēmū́m iāctā́bāt ăcū́ta
Tḗla͜ ăd Ăch͞ǽos; ēt mṓrtu͞i pḗrpĕtŭo͜ ū́rēbā́ntūr.
Cā́stră nŏvḗm lūcḗs de͞i pḗrvŏlĭtā́rĕ săgī́ttǣ[…].

No comments:

Post a Comment